Tutanhamon restauráció-sztéléje
Az (első) uralkodási évben az áradás 4. hónapjának 19. napján, őfelsége, Hórusz, az erős bika, a szép születésű, a két úrnő, akinek jók (a törvényei, aki lecsendesíti) a Két Országot, az arany Hórusz... az isteneket kiengesztelő felső- és alsó-egyiptomi király, a Nap fia, Tutanhamon alatt, aki élettel van megáldva, mint a Nap mindörökké, s aki [Ámon-Rének], Karnak urának, Karnak elöljárójának, Atumnak, a Két Ország és Héliupolis urának, (Har)akh(ti)nak, Ptahnak, aki ,,délre van a falától", s Tothnak, az írás urának kedveltje. Felragyog az élők Hórusz-trónusán, mint atyja, Ré mindennap. Jóságos isten, Ámon fia, Kamutef szülötte, pompás ivadék, szent tojás, akit Ámon maga nemzett (...) A héliupolisi lelkek összegyűltek születésekor, hogy örökkévaló királlyá és mindörökké élő Hórusszá tegyék. Jóságos uralkodó ő, aki hasznosat tesz atyjának és az összes isteneknek, (s) aki végtelen időkig fennálló emlékké szilárdította meg azt, ami omladozott. Elűzte a bűnt, amely a Két Országban volt, s az igazság megszilárdult a helyén. A hazugságot undorító dologgá tette, s az ország olyan lett, mint az ősidőben volt.
Amikor őfelsége trónra lépett mint király, az istenek és istennők templomai Elephantinétől... a Deltáig... már-már feledésbe mentek. Kápolnáik pusztulóban voltak, s romhalmazokká lettek, benőve növényekkel. Szentélyeik mintha (sohasem) léteztek volna. Építményeik sétatérré lettek. A föld nyomorúságban volt. Az istenek hátat fordítottak ennek az országnak. Ha [hadsereg]eket küldtek volna ki Dahi (Dahj) ellen Egyiptom határának kiterjesztésére, nem értek el semmi sikert. Ha tanácsért könyörögtek az istenhez, [egyáltalán] nem jött. Ha az istennőhöz esdekeltek, hasonlóképpen, egyáltalán nem jött. A szívük [az isteneké] szomorú volt testükben a bűntettek (miatt), amik történtek. Teltek a napok ezután, s (őfelsége) atyja trónusára lépett, hogy uralkodjék Hórusz partjai felett. Egyiptom és a puszta [,,Deseret"] az ő uralma alatt állt. Minden ország meghajolt a hatalma előtt. Mikor őfelsége Aaheperkaré (AHpr kA ra) [= I. Thotmesz] házában levő palotájában [valószínűleg Memphisben] volt, mint a Nap az égen, őfelsége gondot viselt erre az országra és a két part napi szükségleteire. Őfelsége a szívével tanácskozott keresvén minden jó dolgot, s kutatván a hasznosat az ő atyja, Ámon számára, ellátván az ő felséges képmását valódi fehér arannyal [elektron: arany-ezüst ötvözet]. Ő többet adott, mint amit azelőtt tettek. Megalkotta az ő atyját, Ámont 13 hordozó rúddal. Szent képmása fehéraranyból, lazúrkőből, (malachitból és) mindenféle felséges drágakőből volt. Őfelsége, ez a felséges isten azelőtt azelőtt 11 hordozórúdon volt. Megalkotta Ptahot, ,,aki délre van a falától", Memphis urát. [Memphis neve itt: ,A Két Ország életének ura"]. Felséges képmása fehéraranyból volt, 11 (hordozórúdon). Szent képmása fehéraranyból, lazúrkőből, malachitból és mindenféle felséges drágakőből volt. Ez a felséges isten azelőtt 7 hordozórúdon volt.
Őfelsége emlékeket készített az isteneknek... szobraik valódi fehéraranyból, a hegyek legjobbjából voltak. Újjáépítette szentélyeiket mint végtelen időre és örökkévalóságra (szóló) emlékeket. Jól ellátta (ezeket) vagyonnal mindörökre isteni áldozatokat adván nekik minden nap és gondoskodván áldozati áldozati kalácsaikról a földön. Többet adott, mint amennyi előtte volt, s túlment azon, amit az ősök ideje óta tettek. wab és Hm nTr papokat állított be a városi előkelők szülötteiből, ismert férfiak ismert nevű fiaiból. Megsokasította aranyból, fehéraranyból, bronzból és rézből való áldozati asztalaikat vég nélkül. Megtöltötte műhelyeiket szolgákkal és szolganőkkel, őfelsége zsákmányának eredményével. (Megnövelte) a templomok minden jövedelmét duplára, háromszorosra, négyszeresre ezüstben, (aranyban?), lazúrkőben, malachitban, minden felséges drágakőben, királyi vászonban, fehér vászonban, finom paket (pak.t) vászonban, olajban, mézgában, zsírban... tömjénben, ihemet (ihm.t) mirrhában, antiu (antjw) mirrhában s vég nélkül minden jó dologban. Őfelsége -- élet, üdv, egészség -- megépítette hajóikat a folyón új cédrusfából [?], a (libanoni) hegység legjavából, Negau (Ngaw) ország válogatott (fájából). Az idegen országok legjobb aranyával vannak borítva, s bevilágítják a folyót.
Őfelsége -- élet, üdv, egészség -- papokat, papnőket, énekesnőket és táncosnőket szentelt fel, akik azelőtt a királyi palotában voltak szolgálók. Munkájukat a palota és a Két Ország urának ezüstháza [kincstár] részére is felszámolják. ,,Védetté és megóvottá teszem őket [azaz mentesíti őket attól, hogy más munkára osszák be] annak megtételével, amit a lelkük kíván, hogy ők megvédjék Egyiptomot..." Örül a szíve azoknak az isteneknek és istennőknek, akik ebben az országban vannak. A kápolnák urai örvendenek, a partok ujjongásban és örömrivalgásban vannak, vidámság van az egész földön. Nagyszerűek lettek a viszonyok! A nagy palotában levő isteni kilencség karjai dicsőítenek (engem), a kezeik jubileumi ünnepséggel vannak tele mindörökkön örökre. [szimbolikus jelentése: az uralkodó hosszű életű lesz]. Minden élet és boldogság tőlük való az erős király, újjászületett Hórusz, az ő atyja, [Ámon-Ré], az istenek [királya] szeretett fia orra számára [jellegzetes egyiptomi kifejezés: a király mintegy belélegzi az életet].
Forrás: Ókori keleti történeti chrestomathia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése